
A Kanadai Magyar Demokratikus Charta �dv�zli Kanada korm�ny�nak a t�rt�nelmi igazs�gt�tel ir�ny�ba tett l�p�seit
Montre�l, Kanada � 2014. augusztus 25 -- A Kanadai Magyar Demokratikus Charta �dv�zli a kanadai korm�ny nyilatkozat�t, melyet az 1914 �s 1920 k�z�tti intern�l�sok sz�zadik �vfordul�j�n tett. Az I. Vil�gh�bor� alatt �s az azt k�vető m�sf�l �vben, �sszesen 8.600 �rtatlan nőt, gyereket �s f�rfit intern�ltak mint "idegent �s ellens�get" 24 l�gerben, csup�n az�rt, mert az Osztr�k-Magyar Monarchia ter�leteiről sz�rmaztak.
A kanadai Minisztereln�ki Hivatal �ltal kiadott k�zlem�ny szerint:
"a korm�nyok k�teless�ge, hogy v�delmet ny�jtsanak h�bor�k idej�n, ez�rt sajn�lattal tekint�nk vissza egy olyan korm�nyzati politik�ra, amely ahelyett, hogy v�delmet ny�jtott volna, a kollekt�v bűn�ss�g elve alapj�n cselekedett, �s nem vette figyelembe az ��rtalmatlans�g v�lelm�t�. Ezzel a k�zlem�nnyel Kanada beismeri a m�lt bűneit �s deklar�lja, hogy tanult a m�lt hib�ib�l. Egyben kijelenti: �k�teless�g�nknek tartjuk, hogy megeml�kezz�nk az �ldozatokr�l�.
B�r a legt�bb intern�lt ukr�n sz�rmaz�s� volt, magyar nemzetis�gű �ldozatai is voltak az intern�l�snak; �gy �rtelemszerűen magyarok is ker�ltek az elszigetelő l�gerekbe. Ezen k�v�l a kanadai telep�l�sek rendőrs�gei t�bb magyar sz�rmaz�s� szem�lyt is nyilv�ntartottak a t�bbi 80 ezer szint�n "idegennek �s ellens�gnek" titul�lt kelet-eur�paival egy�tt.
A Kanadai Magyar Demokratikus Charta elismeri a kanadai ukr�n k�z�ss�g erőfesz�t�s�t �s munk�j�t, melyet annak �rdek�ben v�gzett, hogy v�gre ismertt� v�lhasson Kanada t�rt�nelm�nek ez a szomor� fejezete. T�bbek k�z�tt a Shevchenko (Sevcsenko) Alap�tv�ny, a Ukrainian Canadian Civil Liberties Association (Ukr�n-Kanadai Polg�ri Jogok Egyes�lete) �s Ukrainian Canadian Congress (Ukr�n Kanadai Kongresszus) dolgozott a t�rt�nelmi igazs�gt�tel �rdek�ben hossz� �veken kereszt�l. Ennek a munk�nak k�sz�nhetően sz�letett meg a C-311-es t�rv�ny, mely egy 10 milli� doll�ros alap l�trehoz�s�t tette lehetőv�. Az alap t�mogat�s�nak �s projektjeinek k�sz�nhetően ismerhetik meg a kanadaiak � sz�rmaz�sukt�l f�ggetlen�l � ezt a sok�ig elfeledett t�rt�nelmi trag�di�t.
A Kanadai Magyar Demokratikus Charta sajn�lattal veszi tudom�sul, hogy odahaza, a magyar politikai vezet�s a mai napig sem tud hasonl� p�ldamutat�ssal j�rni e t�ren. A KMDH sajn�latosnak tartja, hogy a jelenlegi korm�ny k�ptelen őszinte �s f�lre�rthetetlen ir�nyt mutatni a huszadik sz�zad első fel�ben elk�vetett korm�nyzati igazs�gtalans�gok feldolgoz�s�nak �rdek�ben, �s ma is ink�bb m�sokra keni a felelős�get szomor� m�ltunk t�bb eset�ben. A kanadai aktivist�k, tud�sok, m�zeumok �s korm�nyzati tisztviselők egy�ttműk�d�se az ukr�n diaszp�r�val annak �kes bizony�t�ka, hogy lehets�ges őszint�n �s nyiltan megeml�kezni a t�rt�nelem s�t�t �s tragikus korszakaira.
A Kanadai Magyar Demokratikus Charta - egy, az akad�mikusokat �s aktivist�kat �sszefog� orsz�gos szervezet � fejet hajt az igazs�gtalanul meghurcolt embert�rsaink eml�ke előtt, tiszteleg az intern�l�s magyar �s m�s nemzetis�gű �ldozatai előtt. Tov�bb�, k�teless�g�nek tekinti, hogy felsz�laljon minden olyan jelenlegi korm�nyzati l�p�ssel szemben, amely igazs�gtalanul �rinti az embereket.
Dr. G�llner Andr�s, alap�t� �s nemzetk�zi sz�v�vő
A Concordia University politol�gia tansz�k�nek emeritus professzora. Montre�l, Qu�bec.
Dr. �d�m Christopher, t�rsalap�t� �s sz�v�vő
A Carleton University t�rt�nelem tansz�k�nek oktat�ja. Ottawa, Ontario.
Dr. Balogh �va, t�rsalap�t� �s sz�v�vő
A Yale Egyetem kor�bbi t�rt�n�sz professzora �s a Morse College egykori d�k�nja. New Haven, Connecticut.
Dr. Hern�d Istv�n, t�rsalap�t� �s sz�v�vő
A Magyar Tudom�nyos Akad�mia k�lső tagja / Universit� du Qu�bec � Montr�al (UQAM) Kanadai kiemelt kutat�si katedra kognit�v tudom�nyokban. Montre�l, Qu�bec.
Dr. Szeman Imre, t�rsalap�t� �s sz�v�vő
A University of Alberta kiemelt professzora angol irodalomban, szociol�gi�ban �s filmműv�szetben.
Tov�bbi kapcsolat, �rdeklőd�s:
www.hungariancharter.com